Erősítsétek meg a szíveteket! Jak 5,8

Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó, 2015 augusztus 11-16.

Az augusztusi napsütésben Isten jelenléte és szeretete ölelte át azokat a fiatalokat, akik négy napon keresztül Csíksomlyóra gyűltek össze találkozni, ismerkedni és együtt lenni Istennel. Mindenki kivette részét a felkínált programokból. Délelőttönként jobbnál jobb előadásokat lehetett hallgatni, amelyeket a kiscsoportos beszélgetések sora követett. A nap bármely szakaszában a bűnbánat szentségéhez lehetett járulni. Lehetőség volt lelki beszélgetésre és a jelenlevő szerzetesekkel ismerkedni. Az esti szentmiséken minden nap más plébániai ifjúsági csoport énekelt. A szórakozás sem került utolsó helyre. Lehetett sportolni a CSIT olimpián, műhelyek egész hada késztette délutánonként kreativitásra, felfedezésre a feliratkozókat. Több koncert és naponta  a flashmob mozgatta meg a lábakat, csípőket és karokat.  Aztán az elmaradhatatlan, várva- várt tehetségmutató is lezajlott, a Made by God élén a ferencesek lendületes fellépésével.

 

Szerzetesek délutánja
Rendünket képviselve Tarzícia nővérrel, 13-án, csütörtökön, a Szerzetesek délutánja programjába kapcsolódtunk be. A csoportokban összegyűlt ifjúságnak 11 szerzetesi rend állott rendelkezésére.  Bemutatták rendjüket: piarista, jezsuita, szalvatoriánus, pálos és ferences szerzetesek.  A női rendekből jelen volt két ferences közösség, a Mallersdorfi Nővérek és mi Szent Ferenc Betegápoló Nővérei, továbbá ott voltak a szociális testvérek, segítő nővérek, Szlovákiából a máriás nővérek és egy domonkos nővér.   A találkozót imáikkal kísérték a kármelita, a klarissza és a Teréz anya nővérei.
A rendünk bemutatására kaptunk 20 percnyi időt mindegyik hozzánk kerülő csoport számára.
A karizma, a lelkiség és a mindennapi élet ismertetése közben sok fontos kérdés elhangzott. 
A leggyakoribb kérdések éppen a személyes élet, a hivatás kialakulását célozták meg.
Hogyan születik meg a bizonyosság arról, hogy valaki szerzetes lesz és nem családos? Milyen előzményekből lehet felismerni ezt? Melyek a konkrét jelei ennek? Ezek a kérdések, úgy gondolom, a lényegre tapintanak rá.  A döntés ma sem könnyű.  Nem lehet külsőségekre alapozni, felületesnek lenni, abban hogy Isten kezébe adjuk életünket. Legyen szerzetesi vagy családos hivatás, komoly munka hitben és önismeretben számításba venni Isten akaratát és életünkről dönteni. Kezünkbe venni sorsunkat, azt megtapasztalva, hogy az még sem a mi kezünkben van.
Élénk érdeklődés volt a jellemző a délután második felében a nagycsoportos pódiumbeszélgetésen is. Ott kizárólag kérdésekre válaszoltak a szerzetesek.
Hiszem, hogy a Lélek irányítása alatt szavaink célba találtak és mindenki feltett kérdéseire válaszainkban megtalálta a magának valót, gyümölcsözőt.
Jó volt szerzetesként együtt, egymást meghallgatni arról, hogy kinek mit szóltak a szülei a mikor bejelentette szerzetes szeretne lenni. Ki hogyan választotta pont azt a rendet, amiben most van? És miért jó szerzetesnek lenni? No persze, szigorúan válaszolni kellett minden szerzetesnek arra a fontos kérdésre is, hogy volt- e már szerelmes?

 

Szentségimádás
A CSIT lelki programjainak kiemelkedő eseménye volt a Csíksomlyói kegytemplomba megtartott csütörtök esti szentségimádás, melyet a gyulafehérvári szeminarista kispapok szerveztek.
A szentség kitétel előtt meghallgatuk egy horvát férfi tanúságtételét, aki az Elvira nővér által alapított Cenacolo ház lakója volt, aztán dolgozója és munkatársa.
A megrendítő tanúságtétel Isten csodálatos működését tárta fel. A teljes emberi reménytelenségben és sötétségben Isten irgalma és szeretete fényt gyújt a testi és lelki gyógyuláshoz. Istennek ez a pazarló jósága mély megtéréshez vezet, reményt és új életet ad.
A nagyon őszinte szavak után csodálatos élmény és öröm volt számomra, hogy kb. 1000 fiatal jelenlétével tanúsította, hogy keresi Istent, és hogy Istennek a jelenlétében jó lenni. Az Oltáriszentség előtt áhítatban, csendben voltak jelen. A gyertyafényes szépen díszített oltár, az ifjúsági énekek harmóniája segített a belső béke és a nyugalom elérésére. Ott lenni igazán testben és lélekben Krisztus valósága és a Szűzanya előtt. Közben bűnbánati és Istent dicsérő zsoltárok részletei hangzottak fel, és könnyek csordultak alá. Aznap este szépséges úton volt vezetve minden lélek önmagától Istenéhez.

 

Műhely
A pénteki napon délutáni foglalkoztatásként, gazdagítva a műhely kínálatot agyagozást és pasztellfestést vállaltam.  Ki-ki megformálhatta agyagból saját képe és hasonlatosságára, égi Édesanyja, a csíksomlyói Szűz Mária arcát, alakját.  Készültek mécses tartók, feszületek, sőt a CSIT logója és egy ferences testvér is megszületett agyagból. A szomszéd asztalnál is mindenki kedvére festhetett. Az alkotói munkának csak a fantázia szabott határt.

 

 

Záró szentmise
A szombat déli szentmisét Barazsuly István fiatal szalvatoriánus szerzetes celebrálta, a homíliát Balla Barnabás pálos szerzetes mondta. Barnabás atya kiemelte, hogy a mai kor virtuális világában tudatosan szűrni és szelektálni kell minden információt és kapcsolatot. Nem mindegy milyen információt engedünk közel a szívünkhöz, mivel tápláljuk lelkünket.

Egész hét alatt elválaszthatatlan társainkká lettek a darazsak, jelenlétüktől minél inkább szabadulni szerettünk volna, annál kitartóbban megmaradtak közelünkben. Így bekerültek a szentmise záró gondolatába is. István atya arra buzdította a fiatalokat, hogy vegyenek példát a körülöttük zsongó darazsaktól, ezzel a kitartó magatartással próbálják keresni Istent és legyenek a közelében nap mint nap. 

Fotó: CSIT / Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó

52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hivatalos logója