Isten a természetfeletti kenyérben eljön közénk

1938-tól éppen 83 évet kellet várnunk, hogy újra Magyarország legyen az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus házigazdája. Az egyhetes program kulturális eseményekkel, katekézisekkel és különleges tanúságtételekkel volt teletűzdelve. Országszerte számos kísérőprogramon lehetett részt venni. Nekünk is sikerült egy csodálatos koncerten részt vennünk a pécsi Szent Péter- és Szent Pál-székesegyházban. A budapesti programokból a szombati szentmisén és körmeneten valamint a vasárnapi záró mise kegyelmeiből részesülhettünk.

A körmenet alkalmával megérezhettük, hogy Isten, aki a természetfeletti kenyérben eljön közénk, ma is megkeres és vonz mindenkit. Nemcsak a templomokban vár, hanem elébe megy az embernek. Ő az aki kezdeményez, kilép az utcára és hív bennünket.  Megszólít mindenkit! Vasárnap Ferenc pápa jelenléte nagy ajándék volt számunkra. Kora reggeltől készülődtünk és vártuk jövetelét.  Elmélkedéséből különösen megragadott a kereszthez fűződő viszonyunk méltatása. A kereszt, mely nem divatos, mégis kulcsfontosságú az örökéletünk kapujában. Még a mindennapi életünknek is szerves elemévé kell válnia, s ha történelmünket nézzük, valóban a kereszt, építő híd lehet múlt és jövő között. Így legyen.

Köszönjük a pápa úrnak a személyes, buzdító szavait. Köszönjük a szervezést és az önkéntesek munkáit. Köszönjük a kórus, énekesek és a zenekar felemelő szolgálatát.  A dicsőség pedig legyen Istené most és mindörökké! Ámen.