Nagypéntek
Jézus rettenetes fizikai és a lelki fájdalmakat élt át ezen a napon és mindeközben megmaradt a szeretetben. Ezzel a szeretettel váltott meg bennünket, engem…
Felidézhetem Jézus szenvedésének egy egy mozzanatát, amit a mai napon elviselt irántunk való szeretetből: az árulás fájdalma, a megostorozás kínjai, a tövissel koronázás fizikai fájdalmai mellett a gúny, a megaláztatás, megszégyenítés, igazságtalanság kínjai, a kereszt cipelése a Golgotára, a keresztre feszítés kínjai, az elhagyatottság sötétsége, fájdalma…
Milyennek látom Jézust nagypénteken? Mi érinti meg most leginkább a lelkemet? Figyelhetek arra a néhány szóra, amit Jézus a kereszten mondott, vagy Jézussal kapcsolatban elhangzottak:
Életet adó és szeretetről tanúskodó szavak
- Atyám bocsáss meg nekik, nem tudják mit tesznek
- „Hiszek benned. Van jövőd. Még ma velem leszel a paradicsomban”
- „Asszony, íme a te fiad! Fiú, íme, a te anyád”
Szenvedésről tanúskodó szavak
- „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?”
- Szomjazom!
A hit szavai
- „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet”
A reménység szavai
- „Beteljesedett”
- római százados: „Ez az ember valóban Isten fia volt”
Jézus még ebben a helyzetben is mások felé fordul. Sugárzik róla a mások felé forduló figyelem.
Én mely szenvedésemet szeretném idehozni Jézus keresztje mellé? Nevezzem konkrétan meg. Az Ő sebei által nyerhetek gyógyulást, vigasztalást, erőt a saját keresztem hordozásához. Itt, az Ő keresztje mellett, Őt szemlélve alakulhat át az én lelkületem is. Kérhetem a kegyelmet, hogy tudjam egyesíteni a saját szenvedésemet Jézus szenvedésével. Ez akkor tud megtörténni, ha teret engedek magamban az Ő lelkületének, ha nem tagadom le azt, ami fáj, de nem is merülök el az önsajnálatban, ha lemondok a haragról, bosszúvágyról és megtorlásról, helyette kimondom a megbocsájtás szavait.
Ha engedem, hogy átitasson Jézus lelkülete az én szenvedéseim is megváltó szenvedéssé válhatnak, gyümölcsöt hozhatnak, értelmet nyerhetnek a szeretetben. Így átélhetem, hogy az Ő sebei által én miként nyerek gyógyulást.
