Flüei Szent Miklós – a csendes békeszerző
Flüei Szent Miklós – a csendes békeszerző
Flüei Szent Miklós (Klaus barát) 15. századi svájci családapa, katona, bíró és végül remete volt, akit ma Svájc védőszentjeként tisztel az Egyház. Élete nagy részét a családja és hazája szolgálatában élte, idősödve pedig teljesen Istennek ajándékozta magát a ranfti remeteségben, ahol imádságával békét közvetített a széthúzó svájci kantonok között.
Miklós 1417-ben született Svájcban, a Sachseln melletti Flüe faluban, tehetős, hívő parasztcsaládban.
Fiatalon katona lett, részt vett a zürichi háborúkban és más hadjáratokban, de bajtársai úgy emlékeztek rá, hogy az ellenséget mindig kímélni igyekezett, inkább imádkozott, mint öldökölt.
Feleségül vette Dorothea Wysst, tíz gyermek édesapja lett; földművesként dolgozott, majd köztiszteletben álló közéleti emberként tanácstag, bíró, sőt kantoni vezetői tisztséget is felajánlottak neki, amit alázatból nem fogadott el.
Negyvenes évei végére egyre erősebb lett benne a vágy, hogy egészen Istennek éljen; sokat böjtölt, elmélkedett Krisztus szenvedéséről, és imájában így fohászkodott: "Uram és Istenem, végy el engem magamtól, és add, hogy a Tiéd lehessek!".
1467 körül – felesége fájdalmas, de hívő beleegyezésével – visszavonult a Ranft melletti völgybe remetének; egyszerű kunyhóban és kis kápolna mellett élt, szinte csak az Eucharisztiából táplálkozva, szigorú böjtben és imában.
Kezdetben gyanakvással figyelték különös életét és böjtjét, de egy hónapon át figyelték, majd meggyőződtek őszinte szentségéről, és remetelakot, kápolnát építettek neki.
Híre hamar elterjedt: egyszerű emberek, családapák, de fejedelmek és politikusok is tanácsért keresték fel; alázatosan, kevés szóval, de mély bölcsességgel segített sokaknak.
1481-ben tanácsával hozzájárult ahhoz, hogy a svájci kantonok között elkerüljék a polgárháborút, és békés megállapodás szülessen a stansi gyűlésen – ezért is nevezik "a Svájcot alapító csendnek".
Március 21-én halt meg Ranft közelében, hetvenévesen; sírja Sachseln templomában található, ünnepnapját március 21-én tartjuk.
1669-ben boldoggá, 1947-ben XII. Piusz pápa szentté avatta; Svájc és a Pápai Svájci Gárda védőszentje, akit ma is "Klaus barátként" tisztelnek.
Üzenete ma
Flüei Szent Miklós arra emlékeztet, hogy a szentség útja a hétköznapi életből indul: családból, munkából, felelősségből – Isten a mindennapi hűségen keresztül érleli a nagy hivatásokat.
Békességszerzőként ma is a közösségek, nemzetek és családok egységéért kérik közbenjárását; imája és példája különösen időszerű ott, ahol megosztottság, veszekedés vagy háborúság fenyeget.
