Hálaadás a szerzetesi hivatásért
2025. december 6-án Árkoson, az Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővérei szerzetesközösség a Gyulafehérvári Egyházmegyében való letelepedésének 20. jubileumát ünnepelte.
A nővérek hálaadásra hívták az egyházközség híveit, a közösség jótevőit, ismerőseit, a környező településeken szolgáló papokat, az Erdélyi Ferences Provincia szerzeteseit és a kerület főesperesét, hogy együtt imádkozzanak és adjanak hálát az Úrnak.
Ezen a napon Ft. Urbán Erik OFM tartományfőnök atya mutatta be a szentmisét. Hálát adtak a jó Istennek az elmúlt húsz év minden kegyelméért, amellyel közösségüket és minden nővérüket egyenként megajándékozta.
A szentmise végén köszönetüket fejezték ki, hogy 2005-ben Exc. Ft. Dr. Jakubinyi György érsek úr igent mondott közösségük letelepedésére a Gyulafehérvári Főegyházmegyében. Hálásak a jelenlegi főpásztornak, Exc. Ft. Dr. Kovács Gergely érsek úrnak is imádságos támogatásáért, aki látogatásával megtisztelte közösségüket, és figyelemmel kíséri a nővérek életét.
Köszönet illeti Hajdú János főesperes urat minden munkájáért, amellyel hozzájárult ahhoz, hogy a szerzetes közösség gyökeret verjen Árkoson.
Felidézték Böjte Csaba testvér felkérését is, amelynek nyomán immár húsz éve szolgálhatják az életet a fiatal édesanyák és gyermekeik körében a Szent Ferenc Alapítvány munkatársaiként. Ezt a ferences küldetést a Pro Vita Hominis Társaság által létrehozott Irgalmasság Anyja Kismamaotthonban teljesíthetik.
Köszönetet mondtak a helyi egyházközség befogadásáért, a plébánosok szolgálatáért, valamint az Erdélyi Ferences Családnak az évek során nyújtott testvéri támogatásért.
Szerzetesi életüket a ferences lelkiség hatja át. Apostoli küldetésük mindazokhoz szól, akikhez az Úr küldi őket. A közösség nővérei az elmúlt két évtizedben sokrétűen vállaltak szolgálatot, és készek voltak helytállni minden olyan helyzetben, amelyben felismerték az Úr hívó hangját.
Az Irgalmasság Anyja Kismamaotthonban végzett szolgálatuk gyümölcseként sok, krízisbe került fiatal édesanya kapott új erőt, gyógyulást lelki sebeiből, megerősödött hitében, és szívében megszületett a remény – annak tudata, hogy van tovább, van kiút minden nehézségből. Sokan közülük megerősödtek életükben, és újjászületett gyermekükkel együtt képesek voltak lábra állni.
A húsz év során mindvégig megtapasztalták, hogy a jó Isten gondoskodik. Köszönetüket fejezték ki az Úrnak minden jótevőért is.
Nehezen lehet felsorolni mindazt a gazdagságot, találkozást, hitben való növekedést, és a jó Isten jelenlétének, szeretetének megtapasztalását, amelyben közösségük részesült. Ehhez a hálaadó jubileumhoz szükség volt arra, hogy a nővérek személyes, elkötelezett életükkel hűségesen kitartsanak az Úr mellett.
Ez az ünnep a hálaadáson túl a jó Isten jelenlétéről, a neki átadott szerzetesi életformáról is szól.