Sose veszítsük el a kapott reményt

A remény lelkünknek mintegy biztos és erős horgonya. A horgony képe hatásosan érzékelteti azt a stabilitást és biztonságot, amellyel az élet háborgó hullámai között rendelkezünk, ha az Úr Jézusra bízzuk magunkat.

25. A jubileumi év felé tartva most térjünk vissza a Szentíráshoz, és úgy hallgassuk a következő szavakat, hogy nekünk szólnak: "Mi, akik őbenne [Krisztusban] kerestünk menedéket, nagy bátorítást kaptunk arra, hogy erősen kapaszkodjunk a nekünk felkínált reménybe. Ez a remény lelkünknek mintegy biztos és erős horgonya, mely behatol a szentély függönye mögé, ahová elsőként ment be értünk Jézus" (Zsid 6,18-20). Határozott felhívás ez arra, hogy sose veszítsük el a kapott reményt és menedéket találva Istenben erősen ragaszkodjunk hozzá.

A horgony képe hatásosan érzékelteti azt a stabilitást és biztonságot, amellyel az élet háborgó hullámai között rendelkezünk, ha az Úr Jézusra bízzuk magunkat. A hullámok nem sodorhatnak el, mert le vagyunk horgonyozva a kegyelem reményébe, mely képessé tesz bennünket arra, hogy Krisztusban éljünk, s így legyőzzük a bűnt, a félelmet és a halált. Ez a remény – mely sokkal nagyobb a mindennapi örömöknél és az életkörülmények javulásánál –, túlvisz bennünket a próbatételeken, és arra buzdít, hogy ne tévesszük szem elől annak a célnak a nagyságát, ahová meghívást kaptunk: a mennyet.

A közelgő jubileum tehát olyan szentév legyen, amelyet az el nem múló remény, vagyis az Istenbe vetett remény jellemez! Abban is segítsen bennünket, hogy újra megtaláljuk a szükséges bizalmat az Egyházban, a társadalomban, a személyes és a nemzetközi kapcsolatokban, a mindenkit megillető személyi méltóság előmozdításában és a teremtett világ iránti tiszteletben! Hívő tanúságtételünk legyen az igazi remény kovásza, az új ég és új föld meghirdetése (vö. 2Pét 3,13), ahol a népek igazságosságban és egyetértésben élnek, s az Úr ígéretének beteljesedése felé haladnak!

Engedjük, hogy már mostantól vonzzon bennünket a remény, és legyünk azon, hogy rajtunk keresztül azokra is átragadjon, akik vágynak rá! Bárcsak azt mondaná életünk nekik: "Bízzál az Úrban, légy erős, szilárdítsd meg szívedet, és remélj az Úrban!" (Zsolt 27,14). A remény ereje töltse be jelenünket, miközben bizakodva várjuk az Úr Jézus Krisztus visszatérését, akit dicséret és dicsőség illet most és örökké!

Kelt Rómában, a lateráni Szent János-bazilikánál, 2024. május 9-én, Urunk, Jézus Krisztus mennybemenetelének főünnepén, pápaságom tizenkettedik évében.

Ferenc

Részlet Ferenc pápának a 2025-ös év rendes jubileumát meghirdető Spes non confundit című bullájából.